Chub makréla(Scomber japonicus) egy népszerű hal, amely gazdag ízéről és magas tápértékéről, különösen omega-3 zsírsavtartalmáról ismert. A halak higanyszintjével kapcsolatos aggodalmak azonban sokakat megkérdőjeleztek, hogy a domolykómakréla nagy mennyiségben tartalmaz-e ebből a nehézfémből.
A higany egy természetben előforduló elem, amely felhalmozódhat a halakban, különösen a nagyobb, ragadozó fajokban. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) szerint a domolykómakrélát a mérsékelt higanytartalmú halak közé sorolják. Az FDA adatai azt mutatják, hogy a domolykómakréla átlagos higanykoncentrációja 0,088 ppm (ppm), ami viszonylag alacsony a többi halfajhoz képest.
Fontos különbséget tenni a makréla különböző típusai között, mivel a higanyszint jelentősen eltérhet köztük. Például a király makréla köztudottan magas higanyszinttel rendelkezik, és az FDA a kerülendő halak közé sorolta, különösen a veszélyeztetett populációk, például a terhes nők és a kisgyermekek számára. Ezzel szembenAtlanti- és csendes-óceáni domolykó makrélasokkal alacsonyabb higanykoncentrációval rendelkeznek, így biztonságosabbak rendszeres fogyasztásra.
Az FDA és a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) iránymutatást ad a halfogyasztásról, hogy segítsen az egyéneknek minimalizálni a higanyexpozíciót, miközben továbbra is részesülnek a halak által kínált tápanyagokból. Azt javasolják, hogy az egyének, különösen a terhes nők, a szoptató anyák és a kisgyermekek, fogyasszanak hetente 2-3 adag higanyszegényebb halat. A domború makréla ebbe a kategóriába tartozik, így megfelelő választás azok számára, akik tápláló halakat szeretnének étrendjükben felvenni túlzott higanybevitel nélkül.
Összefoglalva, a domolykómakréla viszonylag alacsony higanyt tartalmaz más halfajokhoz képest, különösen a nagyobb ragadozóhalakhoz képest. Mértékkel fogyasztva egészséges kiegészítője lehet az étrendnek, nélkülözhetetlen tápanyagokat biztosít anélkül, hogy jelentős kockázatot jelentene a higanyexpozícióval kapcsolatban. Mint mindig, a halfogyasztással kapcsolatos döntések meghozatalakor tanácsos követni a megállapított étrendi irányelveket, és konzultálni az egészségügyi szolgáltatókkal.
